* Let’s Go Outside *

az a szép a napfényes őszi hétvégékben, hogy egyszerűen nem lehet otthon maradni, és lehet szétfagy az ember lánya, de van hogy megéri. az utóbbi pár hétvégén mi is elhagytuk a várost és találtunk egy-két szuperjó (ötcsillagos) dolgot.

nyugodt szívvel jelenthetem, hogy ha IGAZI TÖPÖRTYŰS POGÁCSÁT akarunk enni, akkor Abonyba kell menni. sosem voltam egy töpörtyűs pogi fan, mert amiket eddig ettem mind szikkadtak voltak és max. csak nyomokban tartalmaztak valami töpörtyűfélét. a Mészáros Vendéglő tisztességes méretű pogácsái azonban nem véletlen közkedveltek – az a sok munkásember csak nem tévedhet -, ennél jobb egyszerűen nincsen. a pogik szépsége, hogy nem csak frissen mennyeien puhák és tartalmasak, hanem másnap délutánra sem száradnak ki, és ha megeszel egy ilyet, kipipálhatsz egy étkezést.

*

mit csináljunk, ha hétvégén későn kelünk és bár rengeteg a fesztivál (disznó, kolbász, bor.. amit akarsz), de minden olyan messze van, hogy mire odaérnénk már sötétedik? ilyenkor kell menni Etyek. eltekintve attól, hogy Etyeken eddig kizárólag csak a katlanban voltam, valahogy nem mozgatott az ez irányú kimozdulás.. de egyszer mindennek eljön az ideje.

útközben megálltunk Biatorbágy legjobb hentesénél. a Czimer és fiai húsüzem az újhullámos fancy hentesek sorát erősíti, az itt vásárolt rostélyos végül egész jól sikerült, bár szerintem a szomszédban beszerzett gyönyörű és szuperfinom csicsóka jobb vétel volt.

ha már Etyek, akkor Sonkamester, mert annyit hallottunk róla, de még nem kóstoltuk.. sajnos nagyobb a füstje mint a sonka. bár ízre a szalámi, sonka és vékonyra szelt szalonna nem volt rossz, de a remélhetőleg csak beugróként dolgozó kislány félelmetesen nem volt a helyzet magaslatán (3 sonkatál helyett 2, bodza helyett málnaszörp érkezett), így összességében ár-érték arányban alulmarad.. inkább csak jól felépített marketing az egész.

ezzel szemben a Dvorak Pince ALMÁS PITÉJE valami hihetetlen. komolyan mondom, életemben nem ettem ennyire finomat – nem is egyet, hanem kettőt, mert repetázni kellett. az egy dolog, hogy gusztusosan néz ki, de amint kézbe vettük és beleharaptuk egyszerre kezdtünk el hümmögni és ájuldozni, hogy ez egyszerűen mennyei.. hiába, a vidéki sütik verhetetlenek. mivel ez inkább egy evő, mint ivó kiruccanás volt, a langyos pitékkel, majd az Etyeki Kúriában elfogyasztott kávéval (szerintem mi voltunk az elsők, akik kávé miatt ültek be ide) meg is volt a napi jóllakottság érzés.

*

Mindenszentektől kihalt várost mi is elhagytuk, csak utunk temető helyett BBQ felé mutatott. elkövettük azt a hibát, hogy egész nyári nyálcsorgatás után a “záróhétvégén” látogattunk el az Őrház Sörkertbe. a smokerben készült húsok már Belizeben megnyertek maguknak, így nekem teljesen mindegy, hogy mi készül a grillben, azonban vitathatatlan, hogy itt az OLDALAS és a MARHASZEGY is eszméletlen omlós, BBQ szószba mártogatva pedig fantasztikusan finom..

..plusz érdemes a KOLBÁSZT is megkóstolni, mert a szaftjával áztatott pirított kenyérrel és mustárral az is nagyon ott van. talán csak az alulöltözöttség, a fogvacogtató hideg, nincs annyi forralt bor, hogy felmelegítsen és a 2 óra várakozás nem volt kedvező hatással az élményre.. de így legalább, az időben érkezésnek köszönhetően még jutott mindenből. a hangulat amúgy családias és óriás respect annak, aki hajnalban kell, hogy bekészítse és csodálatosra süsse a húsokat. nyáron biztos, hogy minden szupi szuper (volt), az őszi/téli didergést is kiküszöbölik egy költözéssel jól, és jó tudni, hogy nem kell elhagyni a kontinenst, ha egy tisztességes smoker húsra vágyunk.

Leave a Reply

Your email address will not be published.